Kotsis Levente megemlékezése Viktorról
„Kedves Vitya!
Én 3 évet kaphattam tőled, életem egyik ha nem a legszebb szakaszában és ugy hiszem te tetted ezt azzá amilyen volt. Legjobb barátok vagyunk, és ezalatt a pàr èv alatt itt a földön, olyan barátságot tartottunk amit szerintem kevesen mondhatnak el. Talán azért is volt ez ennyire szoros mert nem volt közös pontunk. Se edzés, se suli, mi kerestük egymást. Ha unatkoztunk, ha bajban voltunk, ha csalódottak voltunk, kerestük egymást. Soha nem volt még olyan barátom, akit felhívhattam reggel 7kor, hogy milyen menjünk már el most kondizni na ő az volt....
Megtanította az élet lényegét a vidámságot és a nevetést, akárhányszor vele voltam megszűntek a gondok vagy megoldottuk őket.
1000 meg 1000 történet amiket nem lehet leírni amiket át kellett élni. A Vityànak köszönhetem azt aki ma vagyok, és ezzel a történéssel azt hiszem az Istennek terve volt, és a Viktornak most ennyi adatott. Ami nem azt jelenti hogy el kell felejtenünk, hanem azt hogy átkell alakítani a kapcsoltunk, egy sokkal jobb kapcsolattá...”
Kotsis Levente